Álló helyzetű háromszögű pajzs osztatlan kék pajzsmezővel.

A címerpajzs alján látható zöld hármas halmon, természetes ábrázolású, ősmagyar vitéz áll. A fekete hajú és lelógó fekete bajszú harcos honfoglalás kori magyar ruházatot visel.

A vitéz fején arany végu veres süveget visel, valamint két varkocsba font haját egy-egy kerek arany korong díszíti.

A kék pajzsmező felső részén egy-egy kisebb háromszögletű címerpajzs lebeg. A jobboldali kisebb címer pajzsa fehérrel (ezüsttel) és veressel vágott. A bal oldali kisebb pajzs osztatlan veres pajzsmezejében egy stilizált ötszirmú fehér (ezüst) rózsa lebeg. A stilizált rózsa közepére egy veres szív van helyezve és a szíven egy fekete kereszt látható.

A község zászlaja hosszában osztott, színei a címer főbb színeiből a fehéret (ezüst) és a vereset ismétli. A zászló közepén a címer eredeti színeiben látható

Nagyveleg ősi, honfoglalás kori település, a hagyomány szerint nevét Velek vezérrol kapta.

A község címerében szereplő magyar vitéz a község névadóját, Velek vezért jelképezi, kinek arany süvege jelzi vezéri méltóságát.

A zöld hármas halom a község dimbes-dombos jellegére utaló motívum.

A címerben látható egyik kisebb "Árpádsávos" pajzs Árpád vezérre, illetve a honfoglalásra utaló motívum. A másik kisebb pajzson az evangélikus egyház címeréből származó "lutheri rózsa" a "második honfoglalásra" utal. A török hódoltság idoszakában a község elpusztult. A török kiűzése után 1746-ban a felvidéki Trencsén megyébol ill. Vas és Veszprém megyéből ide telepített evangélikus családok építették fel újra a falut.

Nagyveleg címere mesélő címer, mivel kompozíciójával és motívumaival elmeséli a község nevét, történetét, földrajzi fekvését.

Köszönet

Szászi Józsefnek

Aki tervezte a zászlót és a címert

A képviselőtestületnek

Akik éves tiszteletdíjukat ajánlották fel a kivitelezéshez